A magyar nyelvben viszonylag egyszerű a többes szám megfogalmazása. Nem olyan egyszerű, mint az angolban, de mégis egyszerűbb, mint a bolgárban. A magyar ember a szó végére kiteszi a megfelelő ragot, ami a szó magánhangzóival összhangban lehet: 1/. -ok; -ak > ha a szóban a mély magánhangzók szerepelnek; 2/. -ek; -ök > ha a szóban magas magánhangzók vannak. A bolgár nyelvben ehhez képest a hímnemben rendszerint megváltozik az eredeti szó utolsó betűje és egy "-i" betű kerül még hozzá; vagy pedig egy hárombetűs végződést kapnak a szavak. A nőneműek esete kicsit egyszerűbb: itt az utolsó betű megváltoztatása mellett a szó egy "-i" betűt kap. A semlegesnem esetében a szóvég megváltozása mellett "-a" betű, vagy "-ta" raggal fejezzük ki a többes számot.